A 10 éves billentyűzet megmentése (Ryan közlegény után... :-)

Kedves ismerősöm használja, idestova több mint 10 éve ezt a formájában teljesen formabontó szerkezetet. Amikor 1999-ben megjelent, mindenki bolondnak hitte a híres szoftveróriást (Microsoft), de ez volt az első hardver terméke (az igazán első "microsoftos" soros egér után, amit OEM alapként, a szoftverkereskedőknél vettünk, az akkor Windows 95 OEM kiadáshoz). Az a koncepció hívta életre hogy a csuklónk normális ferde tartásához igazították a billentyűzet formáját és íveit. Ismerősöm nyitott volt az új termékekre és ezen "tanult meg két kézzel gépelni", nem egy újjal való "pötyögést", ahogyan mi tesszük általában.

Na, mármost ez a billentyűzet, 2000 óta, napi (!!!) használatban van, és számtalan számítógépet élt már túl, de a mostani lesz az utolsó talán, mivel a gyártók (vagy az irányító nyakkendősök) eltüntetik az új alaplapokról a PS/2 bemeneteket. Persze haladni kell, korszerűtlen... mondják Ők. Tényleg. Az USB univerzálisabb, csak vannak hátrányai. Pl.

- Rémálom belépni a gép setup-jába mert az USB portok inicializációja, gyakran az "Enter setup" felirat után történik csak meg, ezáltal tizedmásodpercek maradnak rendelkezésre a megfelelő gomb időben való detektálásához.
- Az "oprendszerek" csak megfeleő driver-el tudják csak kezelni, és ha valami probléma van (pl. szoftver hiba, telepítési problémák), máris ott állunk egy usb-s billentyűzettel ami nem működik a windows alatt (Linux alatt nincs még negatív tapasztalatom ez ügyben)

Kedves ismerősöm úgy hozzánőtt ehhez a billentyűzethez, hogy a "klasszikus egysíkú egyenes formán" már szinte csak béna kacsa ként tud pötyögni, és a géppuska keze, szánalmas csúzli sebességre lassul. :-)
Az M és H gombok rakoncátlankodnak. Ajánlok neki a mostani piacról (mert még most is megtalálható ennek a típusnak az utóda, de azok már kezdenek szinte kisimulni, és feleannyira vannak csak megdöntve és megemelve), amit meg is fogad, de elmeséli hogy "nem az igazi". Mentsük már meg valahogy a régit....

Alján: "Made in Ireland" felirat büszkélkedik. Színvonalas műanyag. Még csak alig sárgult, de még mindig nem rideg, nem törik, nem málik, mint korunk "Tervezett élettartamra" készült anyagai. És van súlya. van benne anyag, ahogy szokták mondani. Csavarok is vannak benne, nem csak "önpusztítóra tervezett, szűk ráhagyásos, csak egy irányba bepattanó rögzítések". Öröm szétszedni, és ez a belsejében is uralkodik. Látszik hogy a cég aki gyártotta a Microsoft-nak, igen csak kitett magáért (meg hogy megkaphassa a jogot a gyártásra...), és a tartósság, anyagminőség, és design harmóniáját sikerült elérni. Szerelhető, bontható, szervizelhető. A fóliázat belül, precíz, vastag, nem összeragasztott (A mai billentyűzet fóliák össze vannak ragasztva, de azért rést hagyva a folyadékoknak hogy az azonnali halált jelenthessen). A folyékony ezüsttel szépen kijavítható a 10 éves kopás nyoma, és másnap száradás és összerakás után, ismét hibátlanul működik. Úgy érzem, sikerült a bennünket (és főképpen a harmadik világot) lassan elborító IT szemétkupacot, nem növelni. Tisztelt döntéshozók: Szerintem (és mások szerint is) ez a fontos, és NEM A PROFIT!!!

Növekedés, a növekedés kedvéért... ???

Mi van? Miért is ?
A második világháború előtti utolsó világ válság, most itt ül, ismét a nyakunkon, immár 5 éve lassacskán. Ez a monetáris rendszerünk velejárója. Felfújjuk a lufit, ami csak nő, meg nő, aztán egyszer csak kipukkan. Miért is "kell" minden hónapban új notebook típussal kijönni. Szegény tervezőket ostorozzák a háttérből hogy találjanak ki valami újat. A részvényeseket csak a profit érdekli, semmi más... Ez hogy realizálható a legbiztosabban: Technokratává kell tenni az embereket... Kütyü mániássá, technológia függővé
Ők beeszik a legújabb, szolgáltatásokat, az emelt felbontásokat, és elméleti sebességeket, dizájnokat, stb...
Sorban állnak az új almás-tábla bemutatóján, egymást letaposva... Ez igen...
Aztán jó ha 3 évet kibírnak (ennyit az EU szerint illik) de lehetőleg évente jó lenne ha eldobná a "Júzer" (vagy "Lúzer" ?) Akkut beleragasztjuk a gépbe, és ha másfél év után (tervezetten) tönkremegy, tessék eldobni? Sajnos ezelőtt hat, hét évvel, én is a technokraták közé tartoztam, de a szervizben, több mint húsz éve követem nyomon a notebook-ok "fejlődését", minőségét, és kiábrándultam. Nem a levegőbe beszélek!

A jelszó tényleg ez: Tervezett élettartam!

Ez az anyag minőségében (maguktól elöregedő műanyagok, chip-ekben szándékosan elvékonyított anyagok, termikus elfáradást szándékosan előidéző tervezési megfontolások) és a diktált technológia fejlődésben nyomon követhető. Pl. Merevlemezek. Igaz hogy a technológia határán táncolunk (bár nem értem miért?) de az átlag élettartam 1-2 év. Tegnap kíváncsiság kedvéért bekapcsoltam, egy pályám elején, nagy tételben szervizelt laptopot (ez még táska írógép méretű), egy 80386 SX 16Mhz, 1megabájt memóriájú gépet, ami egy 40 megabájtos (nem elírás :-) ) Conner merevlemezt tartalmaz, és hibátlanul működik. Még a CMOS sem merült le (A DALLAS akkoriban chipbe integrálta az elemet). Na erre varrjál gombot! A több mint tizenöt éves EPSON mátrix nyomtató, valamint a gépátvételt kiszolgáló 486DX40Mhz gép ,8MB rammal, még most is működik. Akkoriban a minőség és a tartósság növelésével lehetett több árut eladni. Manapság az elektronikus hulladékot gyártjuk (bár ez jó pár embernek nem is olyan rossz üzlet :-)), ami a harmadik világban köt ki, és a bolygónkat mérgezzük vele. Legjobb példa erre a tintasugaras nyomtatók esete: Már pár ezer forintért lehet venni eldobható nyomtatót, félig töltött gyári patronnal. A feltelepülő "giga szoftver" gondoskodik a meghajtásról. Erre régen, egy darab, pár száz kilobájtos sys fájl kellett csak, bár ez a maiakban is megtalálható, 120Mb sallanggal, reklámmal és szeméttel körülvéve. Mit csinál a nyomtató, hogy mielőbb vegyél egy másik patront, ami többe kerül (bocsánat, többet kérnek érte!) mint maga a nyomtató. Hát például fejtisztítás címén, minden bekapcsoláskor, nem kis adag tintát öblít egy szivacspárnába, ami a nyomtató felfordításakor a "júzer" kezére folyik (Figyelem: csak hideg vízzel mosd le, különben fixálódik és csak szalmiákszesszel (ammónium hidroxid E527) jön le). A patronba egy chipet tesznek, hogy a kínaiaknak egy kis időre legyen szükségük amíg lekoppintják, és átragasztják az újratöltött patronokra. Mindenféle digitális algoritmusokkal számolja, és eltárolja a használati szokásokat, és egyszer csak "készenléti üzemre kapcsol" és elkezd halványan nyomtatni, és közben "finoman" elterel a gyártó "e-bolt" -jába, hogy vegyél új patront. A nyomtatónak gyakran semmi baja, csak letiltja a szoftvere. Alkatrész nincs, vagy "elrettentő" áron adják (pl. 8 ezer forintos nyomtatóba, komplett mechanika van csak 24 ezer forintért!!!). Dobd el!!!!!
De ne kalandozzunk el, maradok a kaptafámnál, a notebookoknál, és itt mikkel is találkozom manapság az új, "modern" notebookokban? Sorolom:

- Maguktól elöregedő, szétmálló műanyagok (zsanérok környéke)
- Két három év után "Bad sector" os merevlemezekkel
- Termikusan alultervezett, felhasználó által nem takarítható hűtőkkel
- A ventilátor vezérlés nem nézi a chipset hőmérsékletét, ezzel túlmelegedést idézhet elő
- Ember járt a holdon, de még mindig, pár év után, a megszoruló zsanér eltöri a "silány" műanyagot
- Nem beszerezhető, vagy árukapcsolás keretében "horror" áron árult alkatrészekkel
- Garmadában "megvakuló" (lézerfej teljesítmény csökkenés) optikai meghajtókkal
- Szándékosan "kifelejtett" vagy be nem épített ESD (elektrosztatikus és túlfeszültség) védelemmel
- Technológiai trükkök, és szándékos "játszadozás" az akkumulátor élettartamával (veszélyes hulladék!)
- LCD kijelzőkben, alkalmazott, direkt silány minőségű ragasztásokkal, (mielőbbi kontakthiba miatt)
- Billentyűzetekben, nem lezárt, fóliázatra (hogy a legkisebb folyadék is tönkretehesse)
- Maguktól belső kontakthibássá váló, önpusztító (hőmegfutásos) chipsetek és GPUk
- Silány minőségű nyomtatott áramkörök (csak a gyári beültetés hőterhelését bírja ki)
- Szándékosan beragasztott (NonReworkable Glue), cserélhetetlen BGA áramkörök
- Őriási hőtermelés, és "nem átgondolt" levegő áramoltatási utak
- Ja, és "kiszáradó", kapacitásukat elvesztő, kondenzátorokkal (növekvő ESR)

és ez csak most, hirtelen, eszembe jutott, de ha gondolkoznék még jó pár sort ide tudnék írni...
Persze erre mind rá lehet fogni, hogy az előállítási költségek leszorítása, és a biztonság szemelőt tartása miatt vannak. A szaksajtó, erről, nem fog írást közölni, amíg fizetett hirdetésekből (is) próbálja meg fenntartani saját magát.
 
de hogy valami jót is írjak, ebben viszont jobbak a mai gépek:

- Gyorsabbak, és könnyebbek
- A táp áramkörök sokkal stabilabbak
- Kevesebb energiával is beérik (ez nagyon fontos manapság)
- Több adatot tárolnak
- Szebb a grafikai kijelző
- Dizájnosabbak (akinek ez fontos...)


Radikális, gondolkozásbeli változásra van szükség a mi fejünkben is, de az utánunk jövő generációtól igen csak van mit "bocsánatot kérnünk", a jövőnk ilyen módon elkövetett ellehetetlenítéséért... Én már ennek szellemében nevelem a lányomat, és remélem egyre többen leszünk, azok, akik ki tudnak szállni a "Mátrix, energia cella" szerepéből, és tovább látni az orrunknál.

Aki nem ért velem egyet, adjon számot magának arról, hogy mennyi időt pazarol el, kütyüzéssel, "fészbukkozással", és mennyi pénzt öl bele, a gyakran szükségtelen, de "kell a lelkemnek" miatt megvett, eldobhatóra tervezett csillogó kütyükbe.

Na nem szítom tovább az Összeesküvés elmélet gyártók és ellenzők táborát...

Ez "csak" a mai szösszenet volt :-)

És zárás képpen, íme egy jó kis televíziós dokumentumfilm a témáról, melynek MINDEN szavával egyet tudok érteni, és állításait (ami a számítástechnikai részt illeti) akár alátámasztani is tudom:

A tervezett elavulás története - A villanykörte összeesküvés from Atyaeg1 on Vimeo.

További szép napot mindenkinek!

Eljött a "Recycling" ideje...

Itt a tél, jönnek a gázszámlák, gyűlik a sok lom, és úgy döntöttem értékesítem a kb. 10 éve gyűlő szétbontott gépekből kinyert hűtőket és egyébb alumínium darabokat. Íme a termés:

14,5 Kg Réz és alumínium


Ebből szép mikulás ajándék lesz...








Remélem újabb 10 év gyűjtését kezdtem el a mai naptól.... :-)

Megint egy rosz AMD CPU!!!

Idén már a harmadik AMD CPU dobja be a kulcsot. 65nm technológia. Jelenlegi áldozat AMDTK55HAX4C DC2005. Sikeresen ki lehet helyettesíteni egy TL58-al, és az még 100MHz gyorsabb is. Úgy néz ki hogy a megkeményedett gyári hőpaszta már nem adja át megfelelően a hőt a hűtőbordának, és "elmelegszik", szubsztrát-repedés következik be, ami elkapható a végső "halál" előtt. A magot megnyomva ideiglenesen működik, tetemes melegedést produkál, majd megfagy.
Tanulság: - Évente megéri nemcsak a hűtőt kitakarítani hanem a hőpasztát is kicserélni újra!

Dell táp aljzat mizéria...

Már évek óta ismert tény, a Dell által először alkalmazott, tápegységgel digitális kétírányú komunikációt használó, tápdugó és aljzat esete.  A középső tüske digitális jelet továbbít. A tápegységben az ID chip végleges kiütésére, elég "csak" belemérni a műszer érintkezőivel a középső "pucukára", ami ebben az esetben a  belső gyűrűvel lezárlatozva, garantáltan ráküldjük a 20V-ot az adatvezetékre. Egy tőben megtörő tápdugó, már simán lezárlatozta a belső ért, és így több régi Dell gép esett áldozatul az alkatrész kispórolásnak (se védő ellenállás, se védő dióda! Csak úgy "parasztból" bekötve az LPC47N EC egyik IO portjára)

(baloldali kép, az aljzatot ábrázolja)

Itt látható a tápban lévő Dallas 2501, ID chip:


Esetünkben egy Dell D410 az "áldozat".
"unidentified AC adapter", hibaüzenettel, egyszerűen nem tölti az akkumulátort. Persze, azért teszi mert nem tudja hogy 65W vagy 90W táp van rádugva. Mintha nem lenne mindegy. A kapcsoló üzemű táp úgyis leszabályoz, kikapcsolni nem fog, de ez egy jó védekezés, egy ideig, a "kínai" hasonmás tápok lefékezésére.
És miért is ástam bele magam? (holott a Q501 Drain-Source átkötésével megoldható lett volna a hiba)
Valaki, szakszerűen aljzatot cserélt. Nem kis mutatvány tényleg, egy normál pákával. Persze közben feszegetni kell az aljzatot rendesen, közben sérül a nyák, hajlik, pattannak fel az ellenállások. Ez odáig fajult hogy eredetileg el sem indult már a gép. A pár letörött alkatrész pótlása és nyák helyreállítása után a gép visszakerült a tulajhoz. Azt hogy nem tölt, csak ezután derült ki. Lehet vele dolgozni ismét...



A Q501, Q502, R509, R508, R702, R889, R520 mezei rutin kapcsolási sémát, szabadalomként elsütni, azért nem semmi. Rövid működése a következő: (bár egy gimnáziumi tanuló is kikövetkeztethetné)
A DATA lábon esetleges zárlat miatt fellépő túlfeszültség az R509 / R508 osztón keresztül, kb.6V körül, bekapcsolja a Q502 őt, ami a Q501 Gate töltését kisütve, lekapcsolja a rendszervezérlő buszáról az adatjelet. Hogy fölöslegesen ne maradjon az adatjel összekötve a rendszervezérlővel, a kiolvasás után (vagy eredménytelen kiolvasási kísérletek után) a PSID_DISABLE jel L szintre hozásával, szétkapcsolja a DATA buszt.
Íme, itt a szabványügyi hivatalhoz beadott "szabadalom", hihetetlen, de igaz:

Ekkora erővel bármit leszabadalmaztathatunk, csak pénzkérdés az egész, semmi más.

És miért sportoltam ezzel ennyit??? Mert kíváncsi voltam miért nem működik a kapcsolás. Hát persze... Itt 215 jelzéssel ellátott 10Kilós felhúzóellenállást sikerült elrepeszteni a régebbi "sportos" aljzat csere  alkalmával. Nem lévén nyitóirányú előfeszítés, a Q1 D-S dióda átmenete csak a negatív impulzusokat engedte át. Amint a pákával megmelegítettem az ellenállást, rögtön kettőbe-vált! Tehát 2 órás nyomozás után megvan a nem egészen 0.6mm nagyságú bűnbak. Betéve egy jó ellenállást, a kapcsolás stabilan működik! :-)